Tudástár – A világ méztermelése

A világ méztermelése az elmúlt évek adatai alapján évente mintegy 1,2 – 1,5 millió tonna közötti mennyiségre tehető. A legnagyobb méztermelő ország Kína, melyet az Európai Unió, Törökország, Argentína, Ukrajna és az Egyesült Államok követ. Kína méztermelése évi 350 – 400 000 tonna közé tehető, Törökország és Argentína egyenként 80 000 tonna körüli mézzel járul hozzá a termeléshez, Ukrajna és az USA éves produkciója hozzávetőlegesen 70 – 75 000 tonna.

Az Európai Unió éves szinten 200 000 tonna körüli mézet termel, ami a világon előállított méz teljes mennyiségének 10-15 %-át jelenti. Az Unión belül legnagyobb arányban vegyes virágméz előállítása történik. A fajtamézek között az akácméz a legmeghatározóbb, melynek csaknem teljes mennyiségét Magyarország, Bulgária és Románia bocsájtja ki.

Az Európai Unióban megtermelt méz 85 százalékát közvetlenül a háztartások fogyasztják, a fennmaradó 15 százalék ipari felhasználásra kerül. Az előállított méz több mint 50 százalékát közvetlenül a fogyasztók, illetve a kiskereskedelem felé értékesítik a termelők. Az EU tagállamaiban a mézfogyasztásnak kialakult hagyománya és kultúrája van, melynek megtartását mutatja, hogy a fogyasztók a jóval drágább hazai mézet előnyben részesítik az olcsó importmezzel szemben. Ugyanakkor a tagállamok a másik oldalról rá vannak kényszerítve a kétséges minőségű mézek fogyasztására is, mivel az EU belső szükségletet csak magas importtal, évi mintegy 130-150 ezer tonnás behozott mézmennyiséggel tudja kielégíteni.

A magyarországi méz előállítás a maga 15 000 – 22 000 t/év mennyiségével világviszonylatban elenyészőnek tekinthető (1-2 %). A világ méztermelésben rendszerint a 18-20. helyet foglaljuk el. Az Európai Unión belül ugyanakkor a negyedik legnagyobb méztermelők vagyunk. A sorban Spanyolországot, Franciaországot és Németországot követjük.

Információink szerint rajtunk kívül nincs még egy olyan ország az Európai Unión belül, amely saját mézfogyasztását önállóan biztosítani tudja. Míg az önellátási arány a méz szempontjából az Unión belül átlagosan 40 % körüli, addig mi saját mézigényünknek mintegy négyszeresét tudjuk megtermeli. Ehhez a körülbelül 16 000 magyar méhészetben tartott összesen 900 000 méhcsalád munkája szükséges. A magyarországi méhészek mintegy 2/3-a vándoroltatja méheit a magasabb mézhozam elérése érdekében. A vándorlási arány 80 és a feletti méhcsaládszámmal rendelkező méhészeteknél 90 % körüli.

A magyarországi mézek 80 %-ának értékesítése külföldre történik. Ennek jelentős része uniós tagországokba kerül, s mindössze 8-10 %-a jut el távolabbi országokba.

Magyarországnak a tagországok közötti mézkereskedelemben 40 %-os részesedése van, ami sajnos nem jelent versenyelőnyt az árképzésbe, ugyanis ez a mennyiség az Unió mézimportjának mindössze 12 %-át jelenti. Hazánk mennyiségben nem tud versenyezni a nagy mezexportőr országokkal szemben, éppen ezért nekünk magasan feldolgozott, minőségi termékekkel kell megjelenni a nemzetközi mézpiacon.

Gyenge méhészeti évben nem, vagy csak alig pörgethető 5 – 10 kg méz családonként. Közepes méhészeti évről akkor beszélhetünk, ha a méztermelés évi 20 – 30 kg közötti, jó hordású évről beszélhetünk, ha a méztermés 30 – 50 kg-ra tehető. A kiváló évek méztermése családonként 50 kg feletti. A fejlett technológiát alkalmazó méhészeknél akár 80 – 90 kg méztermés is elérhető, ami annak ismeretében nem is tűnik nagynak, hogy egy nagy létszámú (~ 80 000) egészséges méhcsaládnál optimális időjárási feltételek mellett napi 15 kg-os súlygyarapodás is realizálható.

A hazai méztermelés 50 – 70 százalékát adja a nagy tisztaságú akácméz, hozzávetőlegesen 15 – 20 százalékát teszi ki a vegyes virágméz, további
10 – 20 százalékban jelentkezik benne napraforgóméz és repceméz, míg az egyéb fajtamézek összes mennyiségének 2 – 5 százalékát jelentik.

A magyar méhészek a megtermelt méz 83%-át felvásárlóknak adják át, hordós formában. Ennek nagy részét a kereskedők külföldre viszik. 1%-át kiszerelve kiskereskedőknek (üzleteknek) adják, ami így közvetve a hazai fogyasztókhoz kerül. További 1%-át értékesítik ipari felhasználóknak (élelmiszeripar, édesítőipar, sütőipar), és mindössze 15%-át pedig juttatják közvetlenül a fogyasztóknak háztól piacon történő értékesítés során. Mivel korábban említettük, hogy a magyarországi méztermés 80 %-a külföldre kerül, könnyen észrevehető, hogy az itthon maradó mennyiség mintegy három negyede a bolthálózatot megkerülve jut a fogyasztókhoz. Ez a méhészek számára a hordós értékesítéshez képest többlet anyagi haszonnal jár, ugyanakkor a vásárlók is olcsóbban jutnak a termékhez annál, mint amit az áruházakban fizetnének érte.

Az exportra kerülő akácméz 95 %-a hordós kiszerelésben (lédig) kerül kiszállításra. A lédigben történő értékesítés nagy volumenek értékesítését teszi lehetővé, azonban jellegénél fogva nem biztosítja a különleges minőségű magyar méz hangsúlyozott megjelenését.

A különböző háztartások fogyasztási statisztikai felmérései igazoljak, hogy a hazai mézfogyasztás éves volumene 4 000 tonna körüli. Ennek alapján az egy főre jutó éves fogyasztás 0,4 kg-ra tehető. A hazai mézfogyasztás mintegy 90 %-a a lakosság részéről jelentkezik. A méz 10 %-át az ipar (sütödék, konzervgyárak, gyógyszergyárak, kozmetikai cégek) használják fel.

Az országban jelenleg 11 olyan mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi 1000 tonnát, közülük van, amelyik kapacitása évi
8000 tonna méz ellenőrzött kiszerelését is lehetővé teszi. Ezeken az üzemeken túlmenően mintegy 400 kis mézfeldolgozó üzem van az országban, amelyek egy-egy méhészet termésének vagy egy-egy kisebb térség méztermésének kiszerelésére alakultak. Ezek higiéniai és minőségtanúsítási besorolása jónak tekinthető. Valamennyi nagyüzemnek van ISO 9002 minőségtanúsítási rendszere, illetőleg az üzemek többsége HACCP rendszerben működik. Az üzemekben laboratóriumi részlegek kialakítására is sor került, melyek az alapvizsgálatok elvégzésére alkalmasak.